DVB-C

A DVB-C (Digital Video Broadcasting - Cable) megjelölés a digitális médiatartalmak vezetékes terjesztésére vonatkozó szabványrendszert öleli fel. A DVB-C a digitális tartalom továbbítását QAM modulált, tikosított, vagy titkosítatlan MPEG-2-es jelfolyamok átvitelével valósítja meg. Utóbbiakat a felhasználói oldalon DVB-C szettop terminálok (set-top-box, v. STB) alakítják vissza audiovizuális tartalommá, ill. oldják fel - ha szükséges - azok tikosítását.

A titkosított médiatartalmakat terjesztő fizető-TV szolgáltatások bevezetése sajnos hátrányokkal is jár, mivel nem csak a jogosulatlan hozzáférésre, hanem az illegális kereskedelmi haszonszerzésre irányuló törekvéseket is maga után vonja. A védekezés sikerének szükséges feltétele, hogy a hozzáférés korlátozó rendszerek, azokon belül is elsősorban az előfizetői oldali biztonsági eszközöket tartalmazó végberendezések a lehető legolcsóbbak legyenek. A mindenkori legjobb kompromisszum biztosítása úgy szolgáltatói, mint felhasználói oldalon korunk egyik nagy technikai kihívása.

A titkosítás, azaz a hozzáférés korlátozás célja a szolgáltató által terjesztett és/vagy továbbterjesztett DVB tartalmak felhasználására vonatkozó előfizetői jogosultságok szelektív meghatározása. Az Európában alkalmazott digitális hozzáférés korlátozó rendszerek működése a közös DVB titkosítási algoritmus (CSA) alkalmazására alapul, így fő rendszerelemeik és működési mechanizmusaik hasonlók. A rendszerek közti lényegi különbség a jogosultságokkal kapcsolatos adatokat tároló egységekben alkalmazott titkosítási eljárásokban (ECM, EMM titkosítási algoritmusok) és az előfizetői oldalon alkalmazott biztonsági egységek megvalósítási módjaiban rejlik.

A hozzáférés korlátozás biztonságára irányuló törekvések során két alapvető megoldás alakult ki. Elsőként a kriptografikus kulcsokat tároló és az alapvető biztonsági funkciókat ellátó modulok "beágyazásának" módszere, vagyis az előfizetői végberendezésbe (STB) történő, elektronikusan és mechanikusan is védett beépítése terjedt el. (A megvalósító eszközöket a szakma címzett dekódernek nevezi.)

A második megoldásnál ugyanezek már, mint önálló eszközök jelennek meg. Legelterjedtebb formájuk a CAM modul + kódkártya, amelyeket a felhasználó dugaszol végberendezésébe. Nagyobb rugalmassága folytán a gyártók többsége (Conax, Irdeto, NDS, Nagra, Cryptoworks, ViAccess, stb.) ma már az utóbbi megoldást kínálja.

A két rendszer műszaki/gazdasági előnyei és hátrányai jelentős mértékben eltérőek, amelyek a szolgáltatókat a fizető-TV bevezetésénél általában nehéz választás elé állítják. Mint a Motorola BCS partnere, cégünk a saját koncepcióját először a beépített változatra alapozta, de a hazai piacon jelentkező igényekre ma már igyekszünk mindkét megoldás kínálatával válaszolni. Kódkártyás rendszerünk a Tandberg Television és a Conax közös megoldásaira épül.

Jelen oldal almenüiben beszállító cégeinké, valamint a saját DVB-C megoldásunk ismertetése található.